Siem Reap – Angkor

Egy nyomorúságos 11 órás buszút után, este 7 körül érkeztem Siem Reap-be.

Bryan kb fél órával később, Hanoiból. Siem Reap (S.R.) nem túl nagy város, főleg az Angkori templomok miatt jön ide mindenki. Ahogy mi is. Pár nap medence parton való heverészés után elérkezettnek láttuk az időt Angkor templomaira. A terület hatalmas, gyalog, biciklivel szerintem öngyilkosság, a legjobb megoldás tuk-tuk-ot vagy motort bérelni egész napra. Este kimentünk megvenni a jegyet, és megnézni a naplementét. a jegyre rányomtatják a kis mosolygós képedet, ezt mindenhol mutogatni kell ha meglátogatsz egy templomot. A park Angkor Wat, azaz a fő templommal szemben telis tele volt helyiekkel, akik ott vacsora-piknikeztek, tollasoztak, chilleztek. 🙂

Az igazi móka másnap indult. Kb 3 óra alvás után hajnali 4kor indultunk, megnézni a naplementét és ameddig lehet, elkerülni a hőséget. Tök jó hűvös volt hajnalban, ahogy repesztettünk a kis tuktukkal. Mellesleg a sofőrünk tök másnapos volt..:)

Kb 5re értünk ki, még sötét volt, reggeli, majd megnéztük a napfelkeltét. Mondanom sem kell, hogy nem voltunk egyedül, rengetegen voltak már hajnali 5kor. A tömeg főleg az Angkor Wat előtti tónál gyülekezett, ahonnan kötelező a napfelkeltés fotó készítése.

This slideshow requires JavaScript.

Útközben a helyi árusok sem lustálkodtak, vagy reggelit tukmáltak ránk, vagy útikönyvet vagy ruhát, pl azoknak akiknek nem sikerült rendesen felöltözni.

Mi a kis túrát csináltunk, ami 3 templomot foglal magába. Első megálló Angkor Wat volt, a három közül a legkevésbé ez tetszett. Najó, igazából uncsi volt. Tök nagy templom, mindenhol ugyanazok a romok..Tök szép amugy, de egy idő után. Mehh… Hozzátartozik a sztorihoz, hogy amint feljött a nap, rohadt meleg lett, hosszú nadrágban meg főleg. Szauna. Körbejártuk a templomot, B megáldatta magát egy monkkal, majd ezután megkerestük a sofőrünket és indultunk a következő állomásra.

 

Maga Angkor tényleg hatalmas, kb mint egy kisebb város, mivel az is volt fénykorában.

Második állomásunk Bayon, a templom a sok arc szoborral, pontosan 216 arccal. Ez volt a kedvencem. 🙂 Már itt is olyan volt a romok között sétálni, mintha egy Indiana Jones filmben lettem volna. Csomó helyre csak oda kellett volna illeszteni a medált és megnyiltak volna a titkos falak. 🙂

This slideshow requires JavaScript.

 

Harmadik és egyben utolsó állomásunk Ta Prohm volt, a Tomb Raider-ből ismert fával benőtt romok. Közben már 11 óra felé jártunk, és iszonyat meleg volt. Hálás voltam, hogy hosszú nadrágban lehetek…

Ta Prohm volt a másik nagy kedvencem. Miután elkészült a kötelező kép a fával:

DSC01802-minDSC01796-min

még órákig tudtam volna bolyongani a romok között. Na ez tényleg olyan volt, mint egy kaland filmben. Mindenféle romok, többnyire már összecsúszva, mohával, fákkal benőve. Nagyon misztikus. Ez a kettő miatt bármikor visszamennék újra.:)

This slideshow requires JavaScript.

 

11 után értünk vissza a szállásra, 6 órát bolyongtunk a 10000 fokos hőségben, nem is rossz. Többféle jegy is van amugy, többnapos vagy akár egy hetes. De ahhoz igazán elszántnak kell lenni.

Néhány órányi power nap után este kimentünk a városba, útközben belebottlottunk egy fish spa ingyen koktél helybe.

2 belga idősebb házaspár már etette magát a halakkal, nem tűnt túl biztatónak. Bedugtam a lábam a dögök közé, először nagyon fura, csikizős érzés de az ingyen mojito sokat segitett rajta. A második után már kifejezetten élveztem. 🙂 Pedikűrnek nem igazán jó, inkább csak masszázs. A két házaspár amugy tök jó fej volt, Balin találkoztak 3 éve, azóta minden évben együtt utaznak valahova.

IMG_20170618_203930-min

IMG_20170618_213055-min
pedikűr és happy hour egyszerre:)

 

Siem Reap Angkor templomai mellett a Pub Street-ről is ‘hires’. A neve sokat elárul, ez egy utca végig éttermekkel és bárokkal, táncolós helyekkel. Tök jó fények, lampionok az utcán. A zene is jó. Kipróbáltunk pár helyet B-vel, táncoltunk, stb. A vicces az, hogy nemcsak a helyeken üvölt a zene, mondjuk 2 hely egymással szemben, két különböző zene és még köztük az utcán kis koktél standok is vannak, ahol szintén üvölt a zene. Na meg árusok, fried ice cream, sült skorpió, fű, mindent tukmálnak, amit csak el lehet képzelni :D. Először tökre tetszett de a harmadik este már nagyon irritált. (Mondjuk aznap lehet Dengue-s voltam, lehet ezért..)

IMG_20170619_215941-min.jpg
Fried Ice cream rolls- zseniális találmány és a készítése is csodajó:)

 

Floating Village

Másnap naplementés hajókázásra mentünk egy rakás idős turistra házaspárral meg egy rettentően irritáló boliviai pasival, fotós, és a nagy megmondó, mindenről volt véleménye és persze meg is osztotta velünk.. A többiek okék voltak.

Még a kikötő előtt megálltunk egy kis településen bambuszkunyhókkal a vizen, csócsáltunk egy kis lótusz magot (finom)

This slideshow requires JavaScript.

 

A kikötőbe érve egy pasi elénk ugrott és lefotózott, akkor még nem értettem miért… visszafelé menet már ott vártak minket a kisgyerekek, hogy különféle kistányérokat, amikre a képeinket nyomtatták ránksózzák..

Beszálltunk egy kisebb hajóba és elindultunk. Elhaladtunk a falu kellős közepén, lakóhajók, templom, iskola, boltok, minden ami egy kis faluba kell, csak épp a vizen. Láttuk az iskolabuszt vagyis iskola csónakot, amint a gyerkőcöket vitte haza a suliból vagy épp egy pasit, aki csak kiugrott a boltba valamiért. Csónakkal. A guide-unk szerint csak pár hónapot élnek itt ezek az emberek, amikor elég magas a vizállás, utána továbbállnak. Néhány helyen napelem volt a házak tetején de a legtöbb helyen generátor szolgáltatta az áramot. Gyerekek fürödtek a vizben, vagy épp a parton játszottak, a röplabda itt elég népszerű.

This slideshow requires JavaScript.

Kb fél óra múlva megérkeztünk a helyi piacra, ami egy nagyobb hajó volt étteremmel, szuvenir boltokkal és egy csomó krokodillal, akikből ebéd, pénztárca vagy faliszőnyeg lett:(

This slideshow requires JavaScript.

Körülöttünk csomó pici csónak volt, benne anyuka kisgyerekkel. Kéregettek. Néhány idióta kinai turista cukorkát dobált le nekik, az egyik fejen találta a csónakban fekvő kisbabát. Na ekkor szivesen bevágtam volna őt a krokodilok közé….

DSC01937-minDSC01936-minDSC01939-min

Miután mindenki körülnézett, visszaszálltunk kis hajónkba és lecsorogtunk egy baromi nagy hajóra, ahol vacsiztunk meg a naplementét néztük. Svédasztal vagyis Ázsiaasztal volt, isteni kaják, free coctails, naplemente, a floating village közepén. Egyszerre volt tök jó, hogy itt lehettem, ugyanakkor irtó szomorú, hogy 2017-ben embereknek még ilyen körülmények között kell élnie.:(

DSC01970-minDSC01975-min

This slideshow requires JavaScript.

 

Visszafelé menet a családok már a kis esti tevékenységeiket végezték, kiváncsi voltam , vajon mivel töltik az estét. TV, internet nincs, lehet, hogy beszélgetnek egymással?! Fuj.

Közben már teljesen besötétedett, a kis halászhajók szorgosan dolgoztak mellettünk.

A kikötőbe érve egy csapat kis gyerek fogadott minket, mindegyik csak egy dollárt akart, vagy a tányérokat eladni. Beültünk a kisbuszba, ami visszavitt a városba, de amig mindenki beszállt, kb 8 gyerek lógott félig bent az autóban, csak egy dollárt kéregetve. Nagyon szomorú látvány volt.:(

A hazaúton szerencsére B ült a boliviai csávó mellett,neki kellett a szar dumáját hallgatni…

A hotelbe visszaérve még kicsit ücsörögtem kint a medencénél, amikor az egyik ‘lakótárs’, vszinű egy európai üzletember (igazi ijesztő kinézetű sorozatgyilkos fajta) hazajött egy nagyon csinos, helyi, valószinüleg prostival.. Igen, ez sajnos itt Kambodzsában is menő. Ez a csaj legalább nem 17 éves volt..

Másnap igazán nyomorultul voltam, fájt mindenem, gyenge voltam, fájt a fejem meg a végtagjaim. Amikor ránéztem B-re, hogy ‘Szerinted ez Dengue-láz?’, ugyanazt olvastam le az arcáról, amit én is gondoltam, hogy: valószínűleg. És ha egy egészségügyi dolgozó mondja ezt, hát.. nem jó jel. Kimásztunk enni valamit a városba, meg fényképet csináltatni a vízumhoz, amig várakoztunk, már szó szerint majdnem elájultam. Azt mondta, ha hányni kezdek, menjünk a kórházba. De nem hánytam, igy hazamentünk. Néhány órányi csendes pihenő után, meg pár zacskó csokis keksz után jobban lettem. Valószinűleg nem Dengue volt.. 😛 (lekopogom) .

 

IMG_20170620_121144-min
nem Dengue csak a légkondi..

 

Este még tiszteletünket tettük a pub streeten, a passion fruit mojito nagyon finom, a részeg tizenévesek idegesitőek. Vagyis nem, csak vicces látni, milyen voltam 10 éve 😀

Holnap repülök Vietnámba, B pedig Bangkokba.

Kambodzsa jó kis tapasztalat volt, nagyon sok szép és szomorú dolgot is láttam, csomó jófej embert megismertem, de ez a sivatagi forróság meg ez a tukmálás nem fog hiányozni.

Let’s go to Hanoi:)

 

 

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s