Vang Vieng – az ópiumos pizza és a tubing otthona

Minibusszal jöttem Vang Vieng-re, Laosz party városába, legalábbis ezek a rémhírek terjednek. 🙂 Néhány éve jó pár turista belefulladt a folyóba itt, erről is ismerhető lehet még. Valamint a legnépszerűbb turista attrakció a tubing, azaz amikor nagy traktor kerékgumikban ülve, csordogálsz le a folyón, közben megállva a parton néhány helyen inni. Tehát egy pubcrawl a vizen. A legtöbb turista nem csak vedel, hanem beszed mindent, amit csak talál az étlapon. Ezek után nem annyira meglepő, ha belefulladnak:(

Szóval kb 3 óra volt az út, de komolyan mondom ez volt az egyik legjobb része a laoszi résznek. Az út borzasztó volt amúgy, hepehupás, rázkódós, autóban rosszul levők tipikus rémélma:D De ugyanakkor nagyon kicsi falvak mellett mentünk el, láttam a gyerekeket menni haza a suliból a kis egyenruhájukban, biciklin, csordában. 🙂

Volt néhány lakóház az út mentén, egy-két kecske vagy csirke szaladgált, de egyébként fogalmam sincs, hogy azok az emberek miből éltek. A helyiek út mellett sétáltak, hátukon kosarakkal, még a kicsi gyerekek is, olyan volt, mintha 50-60 évet vissza mentem volna a civilizációban.   Egy-két robogót láttam csak, a többség biciklivel vagy gyalog közlekedett, autót egyet sem.. Itt sem turisták nem voltak, sem éttermek, és nem tűnt úgy, mintha bármi is megteremne:( Azt hiszem ez volt Laosz igazi arca, vagy egy része annak, borzasztóan szegények ezek az emberek… Mosogatógép, Xbox, fürdőkád, kondi bérlet, hát ezek biztosan nem az itteniek mindennapjainak részei.. Ha belegondolok otthon milyen problémákon szenvedünk ehhez képest, hát szívesen felpofoznám magunkat meg magamat.

Ugyanakkor a táj elképesztően szép volt, tök magas hegyek között haladtunk, valahol már egész magasan, éreztem a fülemben, meg hűvösebb lett kicsivel. Még sokkal tovább is buszoztam volna, tök jó volt nézelődni. 🙂

Vang Vieng első látásra egy porfészeknek tűnt. Kb 3 utca van a semmi közepén, első nap nem is nagyon tudtam hova tenni a helyet.

Aztán kialudtam magam és egészen más színben tűnt fel a város.:)

This slideshow requires JavaScript.

Luang Prabang-hoz képest kicsit porosabb, kietlenebb a hely, igy fújtam is magamra a szúnyog riasztót bőven.

Kicsit körül néztem a városban, ami egy 10 perces sétával könnyen bejárható. Kb tényleg 3 utca van, kajáldák, hostelek, utazási irodák mindenhol ugyanazokkal a programokkal ugyanannyiért. Viszont mindenféle hegyek magasodnak a távolban, tök hangulatos hely. 🙂 Csomó mindent lehet csinálni, a hőlégballonozástol kezdve a  kajakon át a raftingig. Meg aznapra befizettem magam egy naplemente néző hőlégballonozásra,  meg másnapra egy kajak-barlang-laguna túrára.:)

Kicsit elkezdtem parázni a hőlégballon miatt, ami addig tartott amig oda nem értünk a helyszinre. Utána már alig vártam, hogy menjünk:) A kosarak már ott sorakoztak, a ballonok még leeresztve. Kb 25-en voltunk. Az első csoportnak elkezdték felfújni a cuccot, kb 5 perc alatt megvolt, utána ugrás be, és már mentek is. Utána mi jöttünk. Iszonyú meleg volt bent, ki gondolná…:P Le kellett guggolnunk felszálláshoz, kb 8-an tartották lent a hajót, amig.. nem is tudom mire vártunk. Mindegy, egyszercsak már fent voltunk. Nem volt ijeszto még egy tériszonyosnak sem. Viszont gyönyörű, csendes, nem hallod a forgalmat, az embereket. Meg kell szokni, hogy nagyon hangos es rohadt meleg a ballon, amikor fuj egy kis tüzet, kicsit aggódtam, hogy lángra kap a sörényem (magasak es kopaszok hátrányban :D) de utána már csak gyönyörködni kell:) Vang Vieng egészen kicsi de nagyon szép hely, fentről is megállapítottam. Láttuk a kajakozokat, a tubingolokat, a luxus golf pályát, ami mellett közvetlenül egy szemétdomb van. 😀 Integettek a helyiek, Sabaidee-t kiabálva. Fuh, mindennap mennék egy kört, baromi szép volt. 🙂

This slideshow requires JavaScript.

Kb 40 percet repültünk, utána a kapitány talált egy viszonylag alkalmas helyet a leszállásra, amiből állítólag nincs sok, úgyhogy ha látsz egyet, ki kell használni. Megint guggolás, viszonylag könnyedén landoltunk, már ott volt kb 7 ember, aki úgy 15 percen át húzta, tolta, próbálta be pozícionálni meg lent tartani a hajót. Marhára szenvedtek, nehéz melónak tűnt, az egyiküknek ráadásul, aki papucsban? nyomta, ráment a lábujjára a hajó úgyhogy ő vérző lábbal csinálta mindezt.:( Be kellett tolni a hajot egy olyan helyre, ahova le tudják ereszteni a ballont. Mivel már a földön voltunk, egyáltalán nem volt ijesztő, innen már ki is ugrottam volna segiteni nekik, de az utastársaim, főleg a csajok végig sipitoztak, hogy mikor szállhatunk már ki, jézusom… Mindezek ellenére is mi viszonylag jól landoltunk, a harmadik hajó egy fára érkezett, az első pedig nem talált alkalmas helyet, igy ők meg akkor is repkedtek, amikor mi már visszafelé mentünk. Hát, legkésőbb a kinai határon leszedik őket gondolom 😀

Másnap mentem volna a túrára, de baromi szarul éreztem magam, úgyhogy sajnos le kellett mondanom:( Reméltem, hogy nem malária, csak légkondi betegségnek tűnt. Az egész napot ágyban töltöttem, még jo, hogy volt csomó sorozatom. Kivéve amikor megpróbáltam zöld teát vadászni a városban. Ami azért fura, hogy nincs, mivel Kina itt van a szomszédban.. Visszafelé már csak vonszoltam magam szó szerint, ugyhogy ezt a napot már leírtam. Azt mondanom sem kell, hogy a szálláson is csak fos earl grey volt…

Következő nap visszatért az élet belém, örömmel nyugtáztam, hogy ez nem malária volt 😀 Beültem kajálni egy helyre, ahol összehaverkodtam egy koreai pasival, aki emlékezett rám a hőlégballonozasbol. Kiderült, hogy gasztro dokumentum filmeket forgat, igy kb kötelessége mindenféle kaját mindenhol kipróbálni. 🙂 Megbeszéltük, hogy elnézünk valami vizhez, mivel rohadt meleg volt aznap is.

Bringát béreltem es elindultam a hires Blue Lagoonhoz. Az út sokkal jobb volt, mint a laguna maga. MIndenfele hegyek, völgyek, tehenek, kecskék vonulnak az utcán, kis gyerekek bringáznak vagy épp a legkisebb pocsolyában is fürdenek.

This slideshow requires JavaScript.

 

Nem mondom, hogy nem volt melegem, mire odaértem, az orromról is csöpögött a viz.

A laguna telis tele volt emberekkel, mint otthon egy kisebb strand kb. Nagyrészt ázsiai, akik nem tudnak úszni, sőt betegesen félnek a víztől (meg a naptol is) megfigyeléseim szerint. Igy ők mindig, mindenhol mentőmellényben, teljesen felöltözve közelitik meg a legkisebb vizet is 😀 A koreai fickó mesélte, hogy őket az iskolában nem tanítják meg úszni, csak a szokásos tárgyak vannak.  És, ha jól értettem, azt mondta hogy évi 7 nap szabit kapnak, es ott is szinte mindenkit elkapott a munkamánia, mindenki robotol éjjel-nappal, hogy legyen sok pénz, nagy ház, még nagyobb autó. Úgy tűnik, mégsem különbözünk annyira…

A viz tök jó jéghideg volt, miután lehűtöttem magam, szó szerint kimásztam a partra, mivel csak egy falétra szerű fadarab volt belógatva:D Kint összehaverkodtam egy japán fiuval. Vannak napok, amikor baromi könnyen megy az ismerkedés, mint például ma is:)

Este a belvárosban találkoztunk újra, meg egy indiai pasival is, akivel Luang Prabang óta mindig egy helyen kajáltunk, persze ismeretlenül. Együtt néztünk körül a hires éjszakai életben. Igazaból semmi különös, van néhány szórakozó hely, ami kb olyan, mint Budapest 10 évvel ezelőtt, a zene legalabbis tutira 😀

Amiért az utazók (tinik) szeretik ezt a helyet gondolom, az az, hogy szinte mindenhol lehet drogot kapni. Volt egy étterem, ahol az étlap utolsó két oldala csak a drogoknak volt fent tartva.IMG_20170601_214332IMG_20170601_214344IMG_20170601_214617

 

Volt egy csaj, teljesen beállva, vizes borogatással a fején (??) probálták őt észhez teríteni. Utána hányni kezdett, néhány haverjával együtt. Túl sok volt az opiumos pizza gondolom:D Mi mindenesetre jol szórakoztunk rajtuk. Utána össze-vissza mászkáltunk a bárok között, a legtöbb helyen ingyen volt a sör, whiskey, meg ilyen undorito jello shot.. Elég hamar berúgtam, de amúgy nem tudom mitől, éreztem, hogy a holnapi buszozás fájni fog.. Viszonylag reasonable időben hazamentem, elköszöntem kis haverjaimtól.

 

IMG_20170601_230353
jello shot.. borzalom

 

IMG_20170601_230756
az indiai, a magyar és a japán 🙂

Ajh, meg tökre maradtam volna itt, Vang Vieng nagyon tetszett és  főleg nem a bulizás miatt.:) Csomó mindenre nem volt időm , szokás szerint.. Egyébként ez volt az eddigi legdrágább állomása az utamnak, dehát nem mindennap hőlégballonozik az ember. 🙂

Holnap irány a főváros, ahonnan Kambodzsába utazom tovább.

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s