Megérkeztem

Mielőtt elindult volna a maratoni repülőút Phuketre, volt 7 szabad órám, igy ezt kihasználva kicsit megsétáltattam magam Köln utcáin. A reptérről kb 10 perc volt vonattal a DOM-ig eljutni. Megcsodáltam, körbefotóztam, majd a közeli utcácskákban folytattam a ‘városnézést’. Igy elsőre nagyon tetszett a város, kis cuki utcácskák, kiülős helyekkel ahol mindenki a 15 fokban, nagykabátban (ez innen már viccesnek tűnik :P) napfürdőzött. Utca zenészek mindenhol, parkban fűben fetrengők, őrült biciklis gyerekek után “Vorsicht!” kiáltással rohanó anyukák jellemezték a helyet. Csak, hogy beolvadjak én is kerestem egy napos kávézót, rendeltem egy kölsch-t és élveztem az utolsó Európában töltött óráimat.

A reptéren durva terrorista fejem lehetett, ugyanis mind engem mind a csomagomat szanaszét szkenneltek, olyan kis papírral mintát vettek mindenemről, már kb. csak a fehérneműs pakkomat nem kellett kinyitnom. 😀 Majd ezután 10 méterre a passport ellenőrzésnél már magyarul köszönték meg, hogy milyen ügyesen odanyújtottam. A reptér amúgy totál ghost town volt, alig lézengtek az emberek.

Eurowings-szel repültem, potom 64 ezer HUF-ért összvissz, igy kicsit féltem, hogy szardínia dobozban kell kuporognom 11 órán át. DE a gép baromi nagy volt és a 3/4-e üres, kb 100-a jöttünk Phuketre. Ezt kihasználva a leleményesebbek befoglaltak egy nappali rezidenciát az ablak mellett napfelkeltét nézni és egy négyes sort is éjszakai szállásnak. Igy egészen kényelmesen elheverésztem az út nagy részében 🙂

IMG_20170424_202859

Kedves Cream tagok: kibirtam és csak a repülőn néztem bele. Nagyon jókat nevettem és valóban csupa hasznos info van benne, mint pl a bundáskenyér vagy a long island receptje, illetve a BP címe ha elfelejteném 😀 Köszi!

IMG_20170424_191736

A reptérről kiérve először is jól fejbe vágott a hőség, vagyis nem is a meleg az igazi durvaság, hanem a páratartalom. Mintha egy nonstop szaunában lennék. Másodszor a helyiek, ott dolgozók, airport személyzet senki nem is hallott még shuttle bus-ról, főleg nem olyanról, ami innen indulna. Cserébe lelkesen mutogatták, hogy De nézd, ott van sok-sok taxi! Köszi, de nekem a busz kell! Végül egy lánnyal egymásra találtunk és egy fél óra után sikerült is megtalálni a buszt. Happiness. Már a buszon voltunk, mikor leszakadt a monszun eső az üdvözletemre, fél órát esett, igazából nem változtatott semmit a klímán. Közben útitársamról kiderült, hogy csak átutazik Phuketen Malajziába megy dolgozni, de egyébként ausztriai, illetve ha a következő 2 hónapban Penang felé járok, feltétlen látogassam meg. Check. 🙂

Ezután már egész könnyen sikerült eljutnom a szállásra, Phuket Town-ra. Az első szembesülés után az ázsiai fürdővel és wc-vel, gyors kaja következett, majd úgy délután 5kor kidőltem.. Jó éjt!

folyt. köv.